A múltat le kellett zárni, a kulcsot messzire dobni.

Feltudod fogni min megyek keresztül most?! Rám zúdítod a gondjaidat, engem meg nem hagysz szóhoz jutni. Szeretnék már megváltozni, kicsit másképp állni a dolgokhoz. Szeretném a műmosolyomat igazira cserélni, CSAK SZERETNÉK BOLDOG LENNI. Az álmaimat továbbra is taszítom, jóóó messzire. És miért?! Azért mert félek tőled. Félnék kiállni eléd a színpadra, félnék bármit is csinálni előtted. Egy hónapja már hogy nem láttalak, és ez igazán felszabadít. Nem hiányzol, sőt, még gondolni sem szoktam rád. Végleg a múltnak adtalak, de jövöhét pénteken újra előjön minden. Nem örülök neki, nagyon nem, de én nem veletek fogok lenni, te nem velünk leszel, szóval minden jól fog menni. Reméljük..