Felhőtlen boldogság
Elmondhatatlanul boldog vagyok ma. Részben mert születésnapom van, részben mert rengetegen felköszöntöttek és részben mert tényleg igaz barátaim vannak. Bia nagyon szépen köszönöm a meglepetéseket és a gitáros fülbevalót. Rettentően tetszik. Tomi, nagyobb örömet nem is okozhattál volna az énekléseddel, többször kéne csillogtatnod magad az aula közepén.  :')
nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki felköszöntött, tényleg jól esett. ♥

Porrá zúzott remények

Porrá zúzott remények

Mikor kitéptél a szívemből egy kis darabot, én nem sírtam. Nem futottam ki a világból azt ordibálva hogy meghalok. Teljesen az ellenkezőjét csináltam, sírás helyett mosolyogtam.

Minden ott kezdődött hogy..

 .. félév ismeretség után elkezdtem máshogy nézni rád. Minden percben követtem a lépteid. Ha úgy éreztem eltávolodsz gyorsan eléd rohantam. Ha futni kezdtél volna utánad futottam volna. Megrögzött szerelem volt. Nem bírtam elszakadni tőled. És most végre eljutottam oda hogy elszakadjak tőled. Nem mondom hogy utállak, mert nem, csak amíg főként rád koncentráltam nem vettem észre mi van körülöttem. Nem tudtam másra is figyelni és ez nagy hiba volt. Most egy ötméteres fal védi a szívemet előled.

Gyerekes szórakozás

Leültetném most Zolit, és szívesen elbeszélgetnék vele a zenéről, róla, meg úgy mindenről. Az utóbbi egy hét arról szólt hogy Zoli mindig beszólt valamit. persze nem olyan életbe vágó bunkóságokat, hanem csak 'játékos' beszólásokat. Imádom hogy minden apró hülyéskedés formájában végre hajtott beszélgetés végére az mondja szeretlek, mire én azt hogy utállak. Amikor ott van a közeledben valahogy elszáll a rosszkedved, hogy honnan tudom? Tapasztalatból. Lehet hogy Ő egy elég bunkónak beállított igazi egyéniség, de a lelke mélyén mégiscsak egy földre szállt kis angyal, aki nem igazán szeret az emberek arcán felfele görbülő szájat látni.

Se eleje se vége. A közepe pedig elveszett útközben.

Közös nevezőre kéne jutnunk, én akarom, te nem tudom hogy akarod e.

Naphosszakat tudnálak nézni, hallgatni a gitározásod. Beszállnék, veled játszanék, megtanulnék.

Annyira szeretném megvalósítani az álmaimat, eléd állni és elmondani hogy mi a helyzet. Vagy besétálni egy koncertre, félre lökni a gitárost és én folytatnám helyette.

Minden egyes nap elsétálok melletted, minden egyes nap te is elsétálsz mellettem. A szívem hevesebben ver, majd megnyugszik, aztán újra és újra. Minden egyes nap ugyanazt eljátsszuk. Kezdem unni, változást akarok. Balhét, csatát, őrjöngést.

még mindig közel áll a szívemhez. nekem nem elég két három hónap hogy mindent elfelejtsek róla. igen, szivenütött hogy vele sem tartott tovább, de az élet sajnos ilyen. az egyik elmegy, helyette meg jön egy másik. rengeteget gondoltam ma rá, már amennyire lehet. és tudod én semmi sem bántam meg. nem bánom hogy olykor részeg volt, nem bánom hogy voltak idiota beszólásai. én ezzel együtt fogadtam őt el, végleg. és tudod az egészben a fura még mindig az hogy mennyire hisz az anyukájában, hogy fogta mind a két kezét amikor szükség volt rá, sőt, mái napig fogja. és nekem tényleg csak ez jut leginkább az eszembe róla. : )

hosszú volt, és érdekes. egész este előjött valahogy, mindig. kezd egyre nagyobb lenni a 'közös ismeretségi körünk'. ő megismeri a zene által, én meg csak úgy.
érdekes lesz majd amikor rohanok a próba terembe és ők is ott fognak ülni. és majd sorra mondják hogy 'szia bogi'. és norbival megint jó pofizunk egyet,  aztán haza megyünk..

én nem hiszek és gondolok semmit. a dolgok most csak úgy történnek. nem fogom bele élni magam, nem fogok egy újabb kereszteződésbe kerülni. most örülök neki, sőt, boldog vagyok tőle. DE, mi van ha ez holnapra mind megváltozik? mi van ha egy újabb játék ez, amiben én vagyok az áldozat? lehet hogy egy hét 'szünet' után ez most valami pótolni való, aztán jövőhéttől megint minden a régi lesz. vagy akár jóra fordulhat minden, nem tudom. de az biztos hogy az emberek nagy részétől kezd hányingerem lenni. fogjátok már fel hogy sose senkire sem fogok hallgatni, és ha rosszat csinálok, akkor azt csinálok. vállalom a következményeit.

the grenma - enyém az utolsó szó