2010. november 7., vasárnap

vakság lett a bizalom

nálam a barátság koránt sem ott kezdődik, hogy szarunk a másik fejére. körülbelül hatszor hívtalak fel, és te hatszor elmondtad hogy biztos jössz. de nem. voltál olyan kedves és makacs, hogy mikor hetedjére hívtunk hat órakor, nem vetted fel a telefont. nem szóltál volna vissza, hogy ne várjuk, mert te úgysem jössz.
szóval így hétre odaértünk a kori pályára, és igen láttam egy helyes fiút, akivel egy órán át szemeztem, de ennyi. nem akarok szerelmes lenni, legalábbis nem most!
ő meg végleg el van felejtve. a többieknek kellett volna hinnem. el kellett volna hinnem nekik hogy ő tényleg ilyen.

tomi, neked meg elhiszem hogy most igazán boldog vagy. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése