majd biztos te leszel, aki azt álmodja, hogy lehetne a világ jobb, sokkal jobb

csak ültem egyedül az aula kellős közepén. alig volt pár ember körülöttem. nyomkodtam a telefonomat, piszkáltam a hajamat. aztáááán.. aztán lejött. igen ő. a szivem hevesebben dobogott, a fejem lüktetett. megállt előttem egy gitárral a vállán és nézett. nem bírtam levegőt venni, majd meg fulladtam. kicsit féltem, elkezdett remegni a testem, majd szóltak neki. egy csapat lány ugrálta körbe, de ő még mindig engem nézett. elkaptam a tekintetem, megrándult a szívem, de ő csak nézett és mosolygott. végül zoli vetett véget az egésznek, elhívta, hazamentek. és végül kaptam levegőt, de a szemem könnyes lett.